OCS, XXVII. Neumann Kollokvium

Betűméret:  Kicsi  Közepes  Nagy

Ciklikus trendek vizsgálata logisztikus regresszióval

Csaba Nyári, Tibor Nyári

Utoljára módosítva: 2014-10-17

Absztrakt


Ciklikus ismétlődések megfigyelhetőek számos biológiai folyamatnál. Ezeket többféle modellel lehet leírni. Munkánk elsődleges célja a logisztikus regresszió alkalmazásának bemutatása és népszerűsítése ciklikus trend vizsgálatoknál. A környezeti hatások ciklikus kockázatát két adatbázison végzett analízis eredményeivel szemléltetjük. Nevezetesen, a csecsemő halálozásban, illetve akut lymhoblasztos leukémia (ALL) modellben, ahol a születés körüli fertőzések szerepét vizsgáltuk a betegség kialakulásában.

A módszert Stolwijk és munkatársai írták le 1999-ben [1]. A naptári év 12 hónapjára vonatkozó adatokat alkalmazzuk független változóként, ezért a halálozási, morbiditási és populációs adatokat is ebben a formában összegezzük és használjuk a modellezésben. A logisztikus regressziós modellben a szinusz és koszinusz függvényeket alkalmazzuk 12 havi (1-1 maximum és minimum), illetve 6 havi (2-2 maximum és minimum) periódusú modellekben.

 Szezonális hatás vizsgálata csecsemőhalálozásban

Magyarországon a csecsemő halálozásoknál ciklikus trendet még nem vizsgáltak. Adatbázisunkat a Központi Statisztikai Hivatal Demográfiai Évkönyveiben évenként publikált táblázataiból készítettük. A szezonális (ciklikus) trendek vizsgálatát a havonkénti csecsemő halálozási adatok alapján végeztük logisztikus regressziós modellel. Egy maximum periódusú modellnél találtunk szignifikáns (p<0,001) szinusz és koszinusz változókat:

y= exp(0,0759*sin(2PI/12)+0,0348*cos(2PI/12)–3,84). Itt az illesztett függvény maximuma február közepére esett, ezért eredményünk a környezeti hatások szerepét (pl: fertőzések) sejtetik a csecsemő halálozásoknál.

 A születés–körüli fertőzések hatása az ALL kialakulásában

Korábbi tanulmányok felvetették környezeti tényezők, elsősorban fertőző betegségek szerepét néhány gyerekkori daganatos megbetegedés (leukémia, non-Hodgkin lymphoma, Hodgkin-kór) kialakulásában.  A vizsgálatba az 1981-2000 között Dél-Magyarországon született gyermekek adatait vontuk be. A Magyar Gyermekonkológiai Regiszter adatbázisa alapján azok az öt éves kor alatti gyermekek adatai kerültek be, akiknél a 2005. december 31-ig diagnosztizáltak akut limfoblasztos leukémiát. A vizsgálat időszakára eső, havonkénti születési (populációs) adatot a Központi Statisztikai Hivatal Demográfiai Évkönyveiből gyűjtöttük ki. A szezonális (ciklikus) trendet logisztikus regressziós modellel vizsgáltuk. Dupla maximumos modellnél találtunk szignifikáns (p<0,001) szinusz és koszinusz változókat: y= exp(0,289*sin(2PI/6)–0,131*cos(2PI/6)–8,32). Itt az illesztett függvény maximuma január és július hónapokra esett. Eredményünk itt is a környezeti hatások szerepét (pl: fertőzések) mutatják az öt év alatti akut limfoblasztos leukémiás megbetegedések kialakulásában.

 A bemutatott tanulmányok jól illusztrálják a logisztikus modellezés alkalmazhatóságát szezonalitás, ciklikussági vizsgálatokban. További előnye a modellnek az egyéb kockázati tényezők egyidejű vizsgálati lehetősége is.

Irodalom

[1]AM Stolwijk, H Straatman and GA Zielhuis. Studying seasonality by using sine and cosine functions in regression analysis. J. Epidemiol. Community Health 1999;53;235-238