Napjainkban az informatikai eszközök és alkalmazások meghatározó szerepet töltenek be a betegellátásban, a kutatásban és az oktatásban. A hatékony alkalmazás egyik alkotóeleme az egészségügyi szereplők informatikai tudása, melynek biztosítéka az egészségügyi felsőoktatásban résztvevő hallgatók oktatása. Sajnos, a képzésekben az egészségügyi informatika oktatására rendkívül kevés idő áll rendelkezésre. A rövid képzési idő kimenete viszont rendkívül érzékeny a hallgatók bemeneti kompetenciájára, ezért az oktatás megtervezésénél ennek ismerete elengedhetetlen.A bemeneti kompetenciák vizsgálata során a 4 orvosképzés helyszínén több mint 500 hallgató töltötte ki tesztjeinket. A tesztek során a bemeneti kompetenciák két területét vizsgáltuk, a hallgatók informatikai környezetét és a hallgatók informatikai intelligenciáját. A tesztek összeállításánál és kiértékelésénél figyelembe vettük az SZTE ÁOK-n folyó többéves felmérés eddigi eredményeit is.Eredményeink alapján elmondható, hogy a hallgatók informatikai eszközhöz jutása nem korlátozott. A hallgatóknak csak 6% jelezte, hogy nem rendelkezik laptop-al és 13%-a okostelefonnal, ezzel párhuzamosan, mindkét eszköz napi több órás intenzív használata is jellemző. Ugyanakkor az intenzív használatra az információ összegyűjtése a jellemző, létrehozása alig van jelen, kivételt ez alól csak a Facebook és a videó szerkesztés jelent. Az informatikai intelligencia felmérése során, az adott válaszok alapján, inkább a gyakorlati felhasználás tapasztalatai a jellemzőek, és a háttértudás, ill. a logikus gondolkodás némileg hiányzik. Meglepő, hogy a hallgatók informatikai tudásukra vonatkozó önértékelése lényegesen jobb képet mutat, mint a tesztek eredménye.Összefoglalásként elmondhatjuk, hogy az oktatást meghatározó bemeneti kompetenciák az informatikai környezet szempontjából pozitívak. Ezzel párhuzamosan az informatikai intelligencia tesztben nyújtott eredmények viszont gyengébbek a feltételezettől.