Háttér –  A diabetes mellitus jelentős népegészségügyi súlya miatt nemcsak hazánkban, de nemzetközi szinten is problémát jelent mind a betegségteher, mind a financiális vonzat tekintetében. Megfelelő monitor rendszer segítségével komplett képet alkothatunk a betegségről és szövődményeiről. Intézetünk tagja egy 22 tagból álló nemzetközi diabetes monitorozó konzorciumnak, a EUropean Best Information through Regional Outcomes in Diabetes-nek (EUBIROD) mely jól definiált indikátorok segítségével szolgáltat adatokat a cukorbetegségről nemzetközi szinten.

Célkitűzés – Célunk, az egyetem saját informatikai rendszerében rendelkezésünkre álló adatbázis feldolgozása, tisztítása, elemzése, az esetleges problémák feltárása, megoldás keresése.

Célunk a folyamatos monitorozás, és az EUBIROD nemzetközi adatbázisához kapcsolódó adatok gyűjtése, meglévő adatok frissítése.

Célunk továbbá megvizsgálni, hogy az adatbázis alkalmas-e az EUBIROD jelentéshez szükséges indikátorok képzésére.

Módszerek – A Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumának I. sz. Belgyógyászati Klinikája által leválogatott adatokat vizsgáltuk meg. A leválogatott adatbázis 4993 diabetes mellitusban szenvedő beteg adataiból áll. Az egyéneket egyedi azonosítók (KBA) kódolják. Az adatbázis demográfiai adatok mellett (nem, életkor) különböző laboreredményeket (pl. HbA1c), szemészeti vizsgálat, UH vizsgálat eredményeit, anamnézist és epikrízist tartalmaz. Az adatbázis a 2010-es évben regisztrált adatokra épít és 10 évre tekint vissza. Automatizmusok révén (függvények, makrók) vizsgáltuk a hipertóniát, konkrét vérnyomásértékeket nyertünk ki szöveges mezőkből/változókból.

Eredmények – 2000-es év első hónapjától 2010. december 31-el bezárólag szerepelnek adatok a diabeteses betegekről. BNO kód alapján 4993 cukorbeteget különböztethetünk meg a regisztrált orvos-beteg találkozások leválogatása után. A tisztítás során figyeltünk fel arra, hogy nem egységesek az adatbázisban rögzített értékek, mint pl. az anamnézis leírása, a vérnyomás rögzítésének formája, a gyógyszerek megnevezése. Továbbá eltérő szóhasználatot és formai eltéréseket tártunk fel. Ennek következményeképpen azt tapasztaltuk, hogy 406 (8,13%) beteg esetében  egyáltalán nincs adat a vérnyomásról, a 4587 fő (91,87%) vérnyomás értéke automatikusan kinyerhető volt, közülük 645 (12,92%) fő esetében személyi beavatkozás volt szükséges az adatok eléréséhez, viszont az automatizmus talált korábbi vérnyomás értéket, 10 (0,20%) esetben azonban nem sikerült korábbi vérnyomásértéket sem kinyerni az automatizmusnak az adatokból  .

Következtetés – Az általunk vizsgált intézményi adatbázis részletes információt nyújt a diabeteses betegekről. A tisztított adatok nemcsak a folyamatos nyomon követésre alkalmasak, de alapul szolgálhatnak az EUBIROD rendszerhez is. A módszer adatgyűjtésre alkalmas lehet más intézetek esetében is.

A kutatást a TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0024 projekt támogatta.