Jelentős különbségek vannak a klinikai központok között az invazív, illetve nem-invazív diagnosztikai megoldások alkalmazása vonatkozásában koszorúér betegség (ISZB) gyanujával kivizsgálásra kerülő betegek között, ami jelentős különbségeket eredményezhet a betegek invazív kezelési arányában. Jelen tanulmányunk célja a koronarográfiás labororatóriumok földrajzi elérhetőségének hatásának tanulmányozása ezen betegút választási gyakorlatra.

Vizsgálatunk a GYEMSZI személyi adatoktól mentes adatbázisának leválagatásán alapul. 2004. január 1. és 2008. december 31. között 58.049 olyan beteg (29.182 férfi és 28.865 nő, átlagéletkora 61,01±12,4 év) esett át terheléses noninvazív képalkotó vizsgálaton (terheléses SPECT, vagy terheléses echocardiographia = NKV), vagy invazív koronarográfiás vizsgálaton (IK), akiknél a vizsgálat legelább fél éves eseménymentes periódus után történt, és a vizsgálat idején nem szenvedtek akut miokardiális infarktusban.  Az ellátási mintázatokat az egyes elsődleges kardiológiai központok (EKK) ellátási területén lakó populáció mutatóival jellemeztük. Minden települést ahhoz az EKK-hoz rendeltük, mely számára domináns módon szolgáltatta az elsődleges diagnosztikus technikát, a terheléses EKG-t. Hasonló módon minden EKK-t egy-egy harmadlagos kardiológiai központhoz (HKK) rendeltünk, annak alapján mely HKK végezte számukra domináns módon az invazív koronarográfiás vizsgálatot. Minden EKK-re, mely esetszáma meghaladta a 100-at, meghatároztuk az IK per NKV arányt, az IK populáció életkorát, egy éves halálozási arányát, a perkután revaszkularizációs arányt az első IK időpontjában, az IK lakosságszámra vetített gyakoriságát,  valamint az egyes EKK-k és a hozzájuk tartozó HKK-k távolságát.

Az azonosított 134 EKK közül 77 teljesített az előre definiált 100 esetes küszöbérték felett NKV-re és 94 az IK-re, mely centrumok Magyarország lakosságának 77,57%, illetve 89,45%-át fedték le. A EKK és HKK átlagos távolsága 46,4±43,2 km-nek adódott. Az IK per NKV arány, az IK lakosságszámra vetített gyakorisága, a halálozási kockázat az IK populációban és a perkután revaszkularizáció aránya az első IK időpontjában sorrendben az alábbiak: 1,88 ± 2,49, 29,78±11,64/10,000 lakos, 6,32±2,20%, 0,201±0,063. Ezen mutatók egyike sem mutatott korrelációt a EKK-HKK távolsággal. Az egyetlen azonosított paraméter, mely negatív korrelációt mutatott a ezen távolsággal az IK populáció életkora  volt (r=0,458 p<0,001).